Optimista vagyok, és körülnéztem a tegnap említett weboldalon. Miért is ne lehetett volna művész a családban? A következő neveket találtam, amik vezetéknév alapján illenének a családfába:
Csűrös Antal: festő és szobrász. Életrajzi adatok: munkássága 1803-1828 között követhető. Festő és aranyozó. Dolgozott Zsibón (1803 – aranyozott), Szamosújváron (Örmény nagytemplom, 1804 – szószékkorona aranyozása, 1818 – József a gyerekkel oltárkép), Székelykálon (1815 – Nepomuki Szent János oltárkép), Kolozsváron (1825 – Redoutte szobafestés), Ótorda (1828 – ref. templom szószékaranyozás)
Csűrős József – 1238/1902 – cikk: A színekről – a kék szín jelentősége.
Illyés László – litográfus. Nevét a kolozsvári iratokban 1840-ben említik.
Illyés Péter – Nevét a kolozsvári iratok 1843-ban említik.
Réthy Gyuláné – amatőr festő. 1194/1901 – nn: Amatőrök kiállítása Kolozsvárt. – részt vesz az Egyetemi Kör által szervezett kiállításon.
Ugyanezen weblap másik oldalán a következő nevekre bukkantam:
Csűrős Antal – szobrász és kőfaragó. (Zilah, 1783. k. 1842. ápr. 6.) Hoffmayer Simon tanítványa. Sokirányú munkássága 1809-től követhető. 1814-ben hamis váltóleveleket készített testvérével, Józseffel, ezért 1816-tól a szamosújvári várban raboskodott, ahol faragással foglalkozott és ahonnét 1819-ben szabadult. 1809. szept. 20.-án tette le a kolozsvári polgári esküt. 1800: Az örmény nagytemplom oltára, Szamosújvár. 1802-1803: Két homlokzati szobor és 12 apostol szobra, Szamosújvár, örmény nagytemplom. 1803: Szökőkút és két átlőtt nyakú címermadár, Héderfája, kastély. 1802-1805: Asztal, vázák, majd két szobrot, Zsibó, Wesselényi kastély. 1814-1819: Faszobrokat a szamosújvári templom galériájában. 1819: Oltár, szamosújvári börtönkápolna. 1821: A császárlátogatást megörökítő emlékoszlop kőfaragó munkáját kérte, Kolozsvár. 1823: Megbízták a császári pár mellképének és a "géniuszok" kifaragásával. Munkájával nem voltak megelégedve, 1831-ben visszaadták neki és kártérítést követeltek értük, Kolozsvár. 1820 után: Szószék, Kolozsvár, minorita-templom. 1824: Szószék, Ótorda, ref. templom. 1827-1844: Stritzki Antal kőfaragóval pereskedett. Újsághírek: 588.
Csűrős Mihály – szobrász és festő, Kolozsvár. 1810-ben testvérének, Veress Mátyás festő özvegyének érdekében kérvényez, 1823-ban személyleírását köröztetik. 1808-1811: Címer és feliratos kövek, Kolozsvár, Toldalagi-Korda ház. 1815: Nepomunki Szent János oltár és a régi oltár renoválása, Székelykála, r. k. templom (a Veress név felbukkanása magyarázatot adhat, hogy miért volt Veress is a „családi fényképészek” között)
